Cukorbeteg vagy és nem tudod, hogy jó-e a koronavírus oltás cukorbetegeknek? Én is sokat gondolkoztam rajta, megosztom a gondolataimat, hátha segít neked.

Pusztító koronavírus

Egy éve már, hogy Magyarországon is durván beütött a koronavírus világjárvány, azóta voltak jobb és rosszabb időszakok, enyhébb és szigorúbb korlátozásokkal, jobb és rosszabb fertőzési mutatókkal, de az biztos, hogy ami éppen zajlik 2021 tavaszán, az eléggé durva. Nem csak a megbetegedési és halálozási számok ugrottak meg hatalmas mértékben, ami miatt az egészségügy jóval a kapacitása felett próbálja meg tartani a frontot, hanem lelkileg is megviseli az embereket a nyomasztó vírushelyzet, a bezártság, a félelem, a bizonytalanság.

Mi pedig cukorbetegek vagyunk ennek a COVID világjárványnak a közepén, és a csapból is az folyik, hogy a betegségünk kiemelt kockázati tényező. A másik csapból meg az folyik, hogy melyik oltás mennyire hatékony vagy nem hatékony, milyen mellékhatásai vannak, meddig tart a védettség, ér-e egyáltalán valamit, szélsőséges esetekben meg aggódunk a belénk ültetett mikrochipek miatt.

Szeretném megosztani veletek, hogy én hogyan gondolkodom arról, hogy a koronavírus oltás cukorbetegeknek jó-e, nem jó-e, oltassunk vagy ne oltassunk. Tanácsot adni nem tudok, de talán az, hogy megosztok pár tényt, és elmondom, én mit gondolok, segíthet másoknak is eldönteni, hogy bevállalja-e az oltást vagy sem.

A cukorbetegség kiemelt kockázati tényező

Kezdjük azzal, hogy a cukorbetegség kiemelt kockázati tényező a koronavírus elleni küzdelemben. Ugyanis a koronavírus okozta halálozások között krónikus betegségek szempontjából a szív-és érrendszeri betegségek, krónikus légúti betegségek, magas vérnyomás, daganatos betegségek és a cukorbetegség is kiemelkedő helyen áll.

A statisztikai eredmény a cukorbetegeknél nem meglepő, hiszen a tartósan magas vércukorszint jelentősen megnöveli a fertőzések esélyét, és mivel ekkor csökken a szervezet védekező képessége, nem tudja olyan hatékonyan felvenni a harcot a kórokozók ellen. Így a koronavírussal fertőzött cukorbetegeknél gyakrabban lépnek fel súlyos tünetek, életveszélyes állapotok.

És itt fontos kiemelni, hogy rosszul kezelt cukorbetegségről van szó, ahol tartósan magasak a vércukorszintek. Ezért is nagyon-nagyon fontos, hogy figyeljetek oda a cukorbetegségetekre, tartsátok kordában a vércukorszinteket, az 5-ös tartomány legyen a cél, mozogjatok, sportoljatok, diétázzatok rendesen.

Ha egy jól kezelt cukorbetegséggel és erős immunrendszerrel mentek neki a koronavírus okozta betegségnek, akkor sokkal jobb esélyetek lesz a gyógyulásra.

Most akkor komoly ez a koronavírus vagy nem?

Komoly. Nagyon is. Míg mondjuk tavaly tavasszal a világ sok más országához mérten úgy tűnt, hogy a magyar nép valahogy kevésbé fogékony erre a koronavírusra, de idén ősztől azt látjuk, hogy a COVID nem kíméli a magyart, durván fertőzzük egymást, és rengetegen halnak bele.

A legrosszabb ebben a vírusban, hogy teljesen kiszámíthatatlan: egyáltalán nem lehet tudni, hogy valaki észre sem veszi a fertőzést, esetleg csak hapcizik tőle néhányat, vagy pedig olyan durván ledönti a betegség a lábáról, hogy hosszú ideig tartó szövődményekkel gyógyul fel belőle, vagy akár bele is hal a koronavírus okozta fertőzésbe súlyosabb esetben. Egyszerűen nincsen általános szabály, hogy aki fiatal és erős immunrendszerű, annak nem kell félnie, aki meg idős és gyenge, annak igen: mindenre vannak szélsőséges példák, nézzünk csak szét a környezetünkben.

Koronavírus vakcinák pro és kontra

Magyarországon eddig ötféle koronavírus vakcina volt elérhető, most érkezik a hatodik típus. Nagyon dióhéjban annyi a különbség közöttük, hogy:

• A technológiailag legmodernebbek a hírvivő RNS-alapú vakcinák, ahol az RNS utasítja a sejteket, hogy termeljenek tüskefehérjét, ami aztán kiváltja a T- és B-sejtes immunválaszt (ellenanyagtermelést). Ilyeneket gyárt a Pfizer / BionTech és a Moderna.
• Aztán vannak a virálisvektor-alapú vakcinák, amik egy emberre veszélytelen adenovírus genetikailag módosított változatába csomagolják a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló mintát. Ilyet gyárt az Oxford / AstraZeneca, a Johnson & Johnson / Janssen, és ilyen az orosz Szputynik V is.
• Itthon elérhető még a hagyományos, évtizedek óta használt technológia, amit az influenzaoltásnál is alkalmaznak: inaktivált SARS-CoV-2 vírust tartalmaz, amit aztán a T-sejtek veszélyesként ismernek fel, majd elkezdődik az antitestek képződése. Ilyen a kínai Sinopharm vakcina.

Lényeges különbség közöttük, hogy mindegyikből 2 oltás szükséges, egymás után pár hét különbséggel, kivéve a Johnson & Johnson / Janssen vakcinával, mert ott egy oltás is elég a védettséghez. Ez utóbbit egyébként mostanában kezdik el használni Magyarországon is.

Az egyes vakcinák közötti választást nem csak a tudományosan eddig igazolt tények, hanem az elérhetőség, a politika és mindenféle szubjektív szempont nehezíti vagy éppen könnyíti. Én nem szeretnék érvelni egyik vakcina mellett vagy ellen sem, de az biztos, hogy az összes vakcina képes a 2 legfontosabb dologra:

1. csökkenteni a koronavírus elkapásának kockázatát
2. ha el is kaptuk a COVID fertőzést, enyhébb tünetekkel gyógyulunk ki belőle, és nem halunk bele

Egyik vakcina sem garantál 100%-os védettséget a koronavírus elkapása ellen, csak maximum 90%-osat, de ez is széles skálán tud mozogni: van, akinek elég lesz ahhoz, hogy ne kapja el a COVID fertőzést, van, aki meg enyhébb tünetekkel megússza majd a koronavírus megbetegedést.

A koronavírus vakcina hosszú távú hatásai

Ez egy üres bekezdés is lehetne, hiszen leginkább fogalmunk sincsen róla. Ezeket a vakcinákat pár hónapja kezdték el tömegével használni, eddig nagyon szigorú nemzetközi orvosi teszteken ment át mindegyik a rövidtávú hatásokat igazolva. Most éppen a beoltott embereken élesben használva nézik a hatékonyságukat, és nincs ember a Földön, aki meg tudná mondani, hogy meddig tart a hatásuk, és hogy lesz-e bármelyiknek bármilyen hosszú távú mellékhatása, vagy semmi.

Nyilván ez okoz az emberekben egy óriási bizonytalanságot: félünk, hogy a koronavírus oltás nem is hatásos, félünk, hogy kinő a harmadik lábunk, hogy nem lehet gyerekünk, és őszintén szólva ezek teljesen érthető félelmek (a kinő a harmadik lábunk kivételével persze). Mindenki félti az egészségét, és jelenleg tényleg nincsen hosszú távú tapasztalatunk ezekről a vakcinákról.

Akkor most oltassak vagy ne oltassak?

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy be akarjuk-e adatni magunknak a koronavírus elleni védőoltást, szerintem tegyük fel magunknak a következő kérdést:

Ha a cukorbetegség miatt az átlagnál veszélyeztetettebb vagyok a koronavírus fertőzés szövődményeivel szemben, akkor mi a kisebbik rossz:

• A vakcina beadása, ami képes úgy megerősíteni az immunrendszeremet, hogy túléljek egy koronavírus okozta megbetegedést?
• Vagy a vakcina megtagadása a hosszú távú negatív hatásoktól való félelem miatt, és így lényegesen rosszabb esélyekkel nekifutni egy koronavírusos megbetegedésnek?

Szerintem ezt mindenki döntse el maga! De előtte még egy fontos szempont. Nem utolsó sorban van egy saját magunkon kívül eső vetülete is a koronavírus vakcina beadásának: a társadalmi felelősségvállalás. Ugyanis ahhoz, hogy a világ megszabaduljon a korlátozások miatti nyomorult életétől, és a gazdasági visszaeséstől, el kell érnünk a nyájimmunitást minél előbb, ehhez pedig az kell, hogy az embereknek legalább a 60%-át beoltsák, vagy már átessenek koronavírusos megbetegedésen, és immunitást szerezzenek. Ez pedig röviden belátható időn belül nem fog megtörténni védőoltás nélkül.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy oltani érdemes. De mindenki gondolja át a fejében lévő érveket és ellenérveket, és hozza meg a saját döntését. Remélem hamarosan tudunk egy fröccsel is koccintani rá egy fesztiválon, a Balaton partján vagy egy kocsmában!

Ti mit gondoltok az oltásról? Érdemes beadatni vagy sem? Van olyan közületek, aki megkapta már? Milyen oltást kaptatok és milyen hatásai voltak? Írjátok meg kommentben!

Iratkozz fel a blogra, kommentelj, illetve kövess Instagramon, Facebookon és YouTube-on is!