Egy jó izomtömeg növelő edzéstervet többféle edzéselméleti módszer irányából közelítve is össze lehet rakni. Elmondom, milyen az enyém!

Alapvetően kétféle iskola létezik, az egyik az erőnövelésre fókuszáló, egész testet megdolgoztató, komplex alapgyakorlatokkal operáló erőemelő iskola, a másik a klasszikus testépítő megközelítés, ami sok izolációs gyakorlatot és magasabb ismétlésszámokat használ, hogy minél durvábban kifárassza az izmot. Alapvetően a testépítő megközelítés az, ami izomtömeg növekedést tud hozni, de sokan esküsznek az erőemelő típusú edzéstervekre is tömegnövelés céljából. Lássuk, hogy pontosan mik a különbségek.

Erőemelő edzés

Az erőemelők elsődleges célja, hogy minél erősebbek legyenek, azaz minél nagyobb súlyokat tudjanak megmozgatni a három klasszikus erőemleő gyakorlatban: az elemelésben (deadlift), guggolásban és fekvenyomásban. Itt nem számít a kinézet, azaz, hogy mekkorák az izmok, mennyire fedi őket zsír. Egyetlen fontos dolog van: minél nagyobb súlyok megmozgatása.

Emiatt az edzések célja, hogy a három gyakorlatban minél nagyobb teljesítményre legyen képes az illető. Emiatt ezeknek az edzéseknek a nagy része abból áll, hogy a sportoló elemel, guggol és fekvenyom, más kiegészítő gyakorlatok, vagy a három alapgyakorlat bizonyos variációi kizárólag azért kerülnek bele az edzésbe, hogy a három alapgyakorlatban nyújtott teljesítményt növeljék.

Az edzések alapvető része a pontos programozás és periodizáció, erre többféle megközelítés létezik, amit most nem ennek a blogposztnak a témája, de a lényege, hogy a sportoló edzésről-edzésre tervszerűen emeli a súlyokat, ismétlésszámokat, hogy végül elérje a maximum teljesítményét.

Fontos alapelv, hogy inkább több sorozatot (4-5) csinálnak egy gyakorlatból, de azt magasabb súlyokkal és alacsonyabb ismétlésszámokkal (5-6), de akár elmennek egy ismétléses maximumokig is.

Általában kezdőknek azt javasolják, hogy hetente 3-5 alkalommal minden nap végezhetik ugyanazt az edzést, ugyanazokkal az alapgyakorlatokkal, aztán ahogy haladóvá vagy profivá válik az ember és kezdi elérni a genetikai maximumát, úgy egyre ritkulnak az edzések, és van úgy, hogy egy héten csak egyszer végez az ember 1-1 alapgyakorlatot, mondjuk három napra lebontva.

Testépítő edzés

A testépítő edzés célja, hogy minél nagyobb, formásabb és arányosabb izomtömeget építsen fel a testre a lehető legalacsonyabb testzsírszázalék mellett.

Ennek megfelelően az edzések is ehhez igazodnak. Itt az a cél, hogy minél nagyobb stresszt okozzunk minden egyes izomnak, hogy a szuperkompenzáció miatt az növekedésbe kezdjen edzést követő napokban, hogy a legközelebbi alkalommal már bírja a terhelést.

A testépítő edzés az erőemelő edzésnél jellemzően magasabb ismétlésszámokkal (8-12), de kevesebb sorozattal (3-4), és alacsonyabb súlyokkal dolgozik.

Az edzésterv mindig izomcsoportokra van bontva, és általában 1 hét alatt kerül leedzésre minden izomcsoport legalább egyszer, de van úgy, hogy kétszer is.

Kezdők nyugodtan járhatnak akár heti 4-5 napot is az edzőterembe egy ügyesen szétbontott edzéstervvel, de ahogy fejlődik az ember, itt is érvényes az, hogy valamivel kevesebb, de intenzívebb edzés több eredményt fog hozni. (Egyébként aki életében először megy le edzeni, az pár napig garantáltan nem fog tudni mozdulni az izomláztól.)

A legjellemzőbb bontás egy héten 2 vagy 3 edzésre bontja szét az izomcsoportokat, edzések között 1-2 nap pihenővel. Mindig a nagyobb izomcsoportokkal kezdjük az edzést, mint a hát, comb vagy a mell, és utána haladunk a kisebbek felé, mint a vádli, váll, tricepsz, bicepsz. Hasazni pedig minden edzés végén lehet nyugodtan.

Az én edzésem

Az évek során próbáltam már sokféleképpen edzeni, tisztán testépítő megközelítéssel és tisztán erőemelő megközelítéssel is, és nekem az a tapasztalatom, hogy egyik sem működött igazán. Ha erőemelő jellegű edzéseket követtem, akkor egy idő után egyszerűen nem tudtam följebb menni a súlyokkal, de ugyanez volt a testépítő edzésekkel is, hiába variáltam a gyakorlatokat. Nálam leginkább az válik be, ha az erőemelő és a testépítő megközelítést keverem és megfűszerezem valamilyen funkcionális, egész testes edzéssel is.

Ez pedig úgy néz ki nálam jelenleg, hogy heti két alkalommal végzek súlyzós edzéseket elsősorban izomtömeg növelés céljából, és heti 1-2 alkalommal pedig crossfitezek (korábban TRX volt a favorit).

A súlyzós edzéseim A és B napra vannak bontva, és úgy épül fel mindegyik nap, hogy az elején egész testet megdogoztató alapgyakorlatokat (guggolás, elemelés) végzek alacsonyabb ismétlésszámmal (6-8), de nagyobb súlyokkal 4 sorozatban, és utána megyek rá izolációs gyakorlatokra magasabb ismétlésszámmal (10-12), de kevesebb sorozattal (3, néha 4). Egészen pontosan jelenleg ez a beosztás:

A nap – hát, váll, tricepsz

• Elemelés: 4×8, 90 másodperc pihenő
• Lehúzás nyak mögé csigán széles fogással: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Evezés csigán: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Mellről nyomás kétkezes rúddal állva: 4×8, 90 másodperc pihenő
• Előreemelés egykezes súllyal, váltott kézzel: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Egykezes pillangó csigán: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Tolódzkodás súllyal: 4×8, 90 másodperc pihenő
• Kétkezes lenyomás csigán tricepszre: 3×12, 60 másodperc pihenő
• + egy kis hasazás

B nap – láb, mell, bicepsz

• Guggolás olimpiai rúddal: 4×8, 90 másodperc pihenő
• Lábnyújtás gépen: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Lábhajlítás gépen: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Álló vádli gépen: 4×12, 60 másodperc pihenő
• Fekvenyomás: 4×8, 90 másodperc pihenő
• 45 fokos nyomás gépen: 3×12, 60 másodperc pihenő
• Kétkezes bicepszhajlítás francia rúddal: 4×8, 90 másodperc pihenő
• Bicepszhajlítás Scott-gépen: 3×12, 60 másodperc pihenő
• + egy kis hasazás

A komplexebb, nagyobb súlyokkal végrehajtott gyakorlatoknál mindig 90 másodperc a pihenőidő, az izolációs gyakorlatoknál pedig 60 másodperc.

Hasazni ritkán szoktam, mert egyrészt a felhúzás és a guggolás is eléggé megdolgoztatja a törzset, illetve crossfit edzéseken is szoktunk a végén hasazni, így erre nem annyira fókuszálok, de ha igen, akkor inkább a teljes törzserőt növelő gyakorlatokat preferálom, mint a plank mindenféle változata akár láb és kézemelgetéssel, haskerék, oldalra fordítás csigán, meg persze becsúszik néha egy kis lábemelés és hasprés is.

Nálam úgy tűnik, hogy ez a valamennyire kevert megközelítés viszonylag jól működik, az erőt növelő gyakorlatok mellett az izomtömeg növelő gyakorlatok is ott vannak, így sokféle inger éri az izmokat.

És a sokféle ingert még megdobom heti 1-2 crossfittel, mert az egy nagyon változatos edzésforma, rengeteg gyakorlatot variál többféle módon. Egyszerre képes növelni az erőt és az állóképességet, intenzíven megdolgoztatja a keringést, és persze elég durván lefárasztja az embert, én meg azt bírom. 🙂 Ráadásul az egész testet igénybe vevő gyakorlatokból áll, ami erősíti a természetes mozgásmintákat: úgy használod a testedet, ahogy arra a természet megtervezte.

Fontos megjegyezni a crossfittel kapcsolatban, hogy van benne számos olyan gyakorlat, ahol nagyon fontos a helyes kivitelezési technika megtanulása, különben garantált a sérülés. Ha crossfitezni szeretnétek, mindenféleképpen olyan helyre menjetek, ahol valóban hozzáértő edzők tudnak titeket bevezetni ennek a sportnak a világába.

Ti próbáltatok már izmot fölszedni cukorbetegen vagy inzulinrezisztensként? Kinek hogy sikerült, mik a tapasztalatok? Írjátok meg lent kommentben!

Iratkozz fel a blogra, kommentelj, illetve kövess Instagramon, Facebookon és YouTube-on is!